Úgy látszik a téli időszak valahogy az északi országokban történő továbbképzésekről szól. Január végén Norvégiában, a napfényes és nagyon havas Sandefjord városkában volt lehetőségünk résztvenni egy rövid látogatáson, ismerkedésen. A EEA grants ill. Norvég alap finanszírozásában megvalósuló két éves programban 60 szakember vesz majd részt Romániából, Szlovéniából és Magyarországból. A munkaügyi hivataloknál, civilszervezetknél ill. iskolákban dolgozó résztvevők egy a NEET fiatalok bevonását segítő tréning módszertant tanulnak meg ill. próbálhatnak ki munkájuk során. A KONKÁVba járok között sajnos igen magas számban vannak a program szempontjából célcsoportnak tekinthetők, NEET fiatalok.
A NEET fiatalok alatt a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő 16-24 éveseket értjük. "A NEET-fiatalok köre meglehetősen heterogén. Legnépesebb alcsoportjukat jellemzően a hagyományosan munkanélküli fiatalok alkotják. Más kiszolgáltatott alcsoportjaikba tartoznak a betegek, a fogyatékkal élők, valamint azok a fiatalok, akik gondozóként mások gondját viselik. A nem kiszolgáltatott alcsoportokba azok tartoznak, akik munkájukat és tanulmányaikat önként szüneteltetik vagy alkotótevékenységet (művészetek, zene, önképzés) folytatnak. Közös bennük, hogy formális csatornákon keresztül nem járulnak hozzá a humán tőke növeléséhez. Az alacsony képzettségűek, a bevándorlók, illetve a fogyatékkal vagy valamilyen egészségügyi problémával élő fiatalok társaiknál nagyobb eséllyel válnak a NEET-csoport tagjává.
A NEET-státus az egyén, a társadalom és a gazdaság vonatkozásában egyaránt hátrányos következményekkel jár. A NEET-életnek számos társadalmi következménye is lehet, ilyen az elégedetlenség, a bizonytalan és kedvezőtlen jövőbeni foglalkoztatás, a fiatalkori bűnözés vagy a mentális és fizikai egészségügyi problémák kialakulása. A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd EUR gazdasági veszteséget okozott. Ez, konzervatív becsléssel, az európai GDP 1,2 százalékának felel meg, de egyes országokban (és ide tartozik Magyarország is) különösen magas a veszteség: ezek a tagállamok akár GDP-jük 2 százalékát meghaladó árat is fizetnek a jelenségért. Magyarországon az utóbbi években drasztikusan romlott a helyzet." (forrás: observatory.org.hu)